A levéltár megalakulása

 

Hosszú előkészítő munka után, a rektor kérésére válaszolva, a Művelődési Minisztérium miniszterhelyettese 1984. augusztus 31-i levelében értesítette az egyetem rektorát, hogy hozzájárul az egyetemi levéltár 1984. szeptember 1-i hatállyal való megalapításához. A levéltár Erdészeti és Faipari Egyetem Levéltára megnevezéssel, szaklevéltárként jött létre, önálló egységként, az egyetemi könyvtár szervezetén és épületén belül.
A levéltár létrejötte jelentős esemény volt az egyetem történetében. A miskolci egyetemen már korábban, 1982-ben megalakult a levéltár. Mindkét levéltár alapításának elsődleges célja az volt, hogy a közös ős, a selmecbányai Alma Mater 19. századi iratanyaga visszakerülhessen az utódintézményekhez. Ezt a mintegy 16 ifm iratanyagot ugyanis, 1955. szeptember 24-én kelt minisztériumi utasításra, a főiskoláról a Soproni Állami Levéltárba kellett szállítani. Kutatása, különösen a miskolci egyetem számára, a távolság miatt nehézkessé vált.
Jelentős nap volt az egyetem történetében, amikor 1986. március 4-én a Győr-Sopron megyei Levéltári Igazgatóság Soproni Levéltárából visszakerült a teljes iratanyag az Erdészeti és Faipari Egyetem Szaklevéltárába. Ezt követően elkezdődött az iratanyag megosztása a soproni és a miskolci egyetemi levéltárak között. A megosztás elve alapvetően a szakok szerinti szétválogatás volt. Ahol ezt nem lehetett követni, ott megegyezett a két levéltár arról, hogy kinél milyen iratok maradnak.
A Nehézipari Műszaki Egyetem Levéltára megkapta a tanácsülési jegyzőkönyveket (1873-1949) a Bánya- és Kohómérnöki Osztály osztályülési jegyzőkönyveit (1934-1949), az 1842-től 1861-ig terjedő időszakból a bányász és erdész hallgatók közös főkönyveit, az 1861-től 1875-ig terjedő időszakból a bányász hallgatók főkönyveit, valamint a Vaskohászattani és Fémkohászati tanszéki iratokat. Ugyancsak Miskolcra kerültek a bányászati és kohászati államvizsgák, szigorlatok és doktori szigorlatok jegyzőkönyvei is.
Az erdészeti képzés iratai, 1861-től a közös (bányász-, kohász- és erdész) hallgatói törzskönyvek, az erdészekre vonatkozó egyéb tanulmányi nyilvántartások és az erdész tanszékek iratai Sopronban maradtak. A Selmecbányáról átkerült és a soproni közös időszak alatt keletkezett iktatott iratok, 1896-tól 1949-ig, szintén nálunk maradtak. Ez az iktatott iratanyag az egyetemtörténeti kutatások legértékesebb forrásanyaga.
Megállapodás született, hogy mindkét levéltár a hozzá került iratokról díjtalan másolatot készít, s azt a másik levéltárnak eljuttatja, amennyiben erre igény van. Így kaptuk meg többek között a közös időszak tanácsülési jegyzőkönyveinek másolatát. A levéltárak között az együttműködés a mai napig nagyon jó.
Ugyancsak jó kapcsolatot ápolunk a selmecbányai Állami Bányászati Levéltárral (Statny Ústredny Bansky Archív), ahol a közös múltra vonatkozó iratok egy része szerencsére megmaradt, és ahonnan NKA pályázati támogatással az elmúlt évek során nagyon sok másolatot szereztünk be. Több alkalommal kutattunk a bécsi Állami Levéltár (Österreichisches Staatsarchiv) Finanz- und Hofkammerarchiv anyagában, ahol a selmeci főiskolára vonatkozó iratok találhatók.


A levéltár vezetői és dolgozói a kezdetektől

A Levéltár alapítása Dr. Hiller István, akkori könyvtári főigazgató nevéhez fűződik. Az előkészítő, adatfeldolgozó, szolgáltató munkában a könyvtár következő munkatársai vettek részt: Mastalírné dr. Zádor Márta, Kozák Istvánné, Kutasi Andrea, Szigethi Istvánné, Tompa Zsoltné.

A levéltár vezetői:

  • Dr. Hiller István (1984-1992)
  • Mastalírné Dr. Zádor Márta (1992-2005)
  • Ifj. Sarkady Sándor (2005-2009)
  • Szemerey Tamásné PhD (2010-)

 

A levéltár alapítása után kinevezett levéltári dolgozók:

  • Gebhardtné Gobaschits Katalin, levéltáros (1985)
  • Németh Mária, levéltáros (1985-1990)
  • Finck Antal, levéltáros (1990)
  • Zilahi József, levéltáros (1991-2001)

 

A levéltár jelenlegi munkatársai:

  • Szemerey Tamásné PhD. tudományos kutató, levéltárvezető (1999-)
  • Sági Éva, levéltáros (2004-)


Az iratanyag rendezése

 

A levéltár alapítása előtt az egyetemi könyvtár irattári feladatokat is ellátott. Ide kerültek ugyanis az iratok megőrzésre és a könyvtár munkatársai, ahogy idejük engedte, bizonyos rendszerező és feldolgozó munkát is végeztek. 1984 után az iratok folyamatosan kerültek be a levéltárba, és a levéltáros munkatárs az iratanyag rendezését is megkezdte. Iratanyagunk 1998-ig alapszinten volt rendezve, 22 fondra osztva. A fondok kialakítása az intézmény fejlődéstörténete alapján történt. A kutatást és az adatszolgáltatást raktári jegyzék és raktári térkép segítette. Az iratanyag jelentős részét szekrényekben, irattartóban év szerint rendezetten, iktatószám vagy tételszám szerinti sorrendben tároltuk. A Levéltári Szakkollégium anyagi támogatásával a korábbi években sikerült a szakszerű tároláshoz dobozokat és polcrendszert vásárolni, majd 1999-ben megkezdődött az iratanyag középszintre rendezése.
A rendezés 2 lépésben történt. Az iratállomány egy részét a Győr-Moson-Sopron Megye Soproni Levéltárának munkatársai középszintre rendezték. Ekkor történt meg az új fondok és állagok kialakítása is. A rendezést az időközben felvett egyetemi levéltáros (Szemerey Tamásné) fejezte be. A rendezett levéltári anyagról belső fonddosszié, új raktári jegyzék, majd repertórium készült. Időközben újabb és újabb iratok kerültek be a levéltárba az egyetemről, amelyeket a már rendezett anyagba kellett utólag beilleszteni. Ezért a repertórium akkor nem került nyomtatott formában kiadásra.
Az eltelt évek alatt az egyetem bővülése és az azzal együtt járó szervezeti változások következtében a levéltár iratanyaga is jelentősen gyarapodott. 2010-re elértük, hogy az iratállomány rendezett. Jelenleg készül a teljes levéltári anyagot leíró új repertórium.


A levéltári anyag elhelyezése

 

Az Nyugat-magyarországi Egyetem Központi Levéltárában őrzött iratok 2 különálló épületben vannak elhelyezve. Részben a Központi Könyvtár épületének második emeleti raktárszintjén található levéltári helyiségekben, részben a GT alagsorában lévő levéltári raktárban.

Mivel az egyetemi levéltár  az egyetemi könyvtár szervezeti egységén belül alakult meg, a könyvtár raktárteréből választottak le két, nagyjából 25 m2-es, L alakú sarkot irodának és raktárnak.

Kezdetben csak ez a két helyiség állt a levéltár rendelkezésére. Jelenleg is itt őrizzük a jogelőd intézmények értékes iratait (1896-1949), a hallgatói anyakönyveket (1861-2000), valamint a Rektori Hivatal iktatott iratait (1949-). Mindkét levéltári helyiség jobb híján raktár és iroda is egyben.


A levéltár az egyetemi könyvtár ”emeleti sarkait” az iratok gyarapodásával, rövid idő alatt „kinőtte”, nem volt elegendő hely sem az iratok tárolására, sem a rendezett iratanyag elhelyezésére. Új iratanyagot éveken át nem tudtunk átvenni. 2003-ban a GT alagsorában, az egyetem felújított részünkre egy elegendően nagy helyiséget, ahol önálló levéltári raktárt alakítottunk ki.

Részben NKÖM és NKA pályázatokon elnyert támogatással, részben saját forrásból, mintegy 800 ifm anyag tárolására elegendő, 16 állványsorból álló polcrendszert építtettünk fel a raktárban.